



A Fővám tér az 1871-74 között épült Fővámházról kapta nevét, amit Ybl Miklós tervezett neoreneszánsz stílusban. Azelőtt Sóház tér és Só tér néven volt ismert, mivel itt állt a sóhivatal.
Budapest legnagyobb fedett piaca. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Műemléképületté nyilvánították.
Érdemes a Fővám térről elsétálni a Váci utcán keresztül. A Váci utca déli része (a Szabadsajtó útig) még nem tartozik a forgalmas bevásárlóutcához. Ezen a részen főleg a különböző stílusban épült lakóházakban gyönyörködhetünk, de itt található például a szerb egyházközösség háza is, kertjében áll a pesti szerb templommal.
A Szabadság-hídon átsétálva felmehetünk a Gellért-hegyre és a Citadellához, ahonnan páratlan kilátás nyílik Budapestre. A hegy Gellért püspökről kapta nevét, akit a legenda szerint erről a hegyről löktek a mélybe.
A Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete a Múzeum körúton található. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.
A Szabó Ervin téren található szobrot 1929-ben készítették el. A szobron Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz. Felirata: „E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928.”
Egy kis sétával eljuthatunk a Kálvin térre is, ahol az első fontos fővárosi református templomot is megtekinthetjük.
A régi pesti városfal a Fővám tér és a Kiskörút mentén húzódott. Egyes utcákban, például a Bástya utcánál, a Kiskörúton, a házakban és azok udvarain ennek maradványait láthatjuk.
A hidat, eredeti nevén Ferenc József hídként 1896-ban adták át. Budapesten a Duna főágán átívelő hidak közül ez a legrövidebb. Ez volt a harmadik híd, amin közlekedni lehetett a fővárosban a két part között.
A volt Fővámház épülete mára már a Corvinus Egyetem épülete lett. Az impozáns épület a Duna pesti partján található.