Budapest legnagyobb fedett piaca. A tetőt a pécsi Zsolnay-gyár színes épületkerámiái fedik. Műemléképületté nyilvánították.

Érdemes a Fővám térről elsétálni a Váci utcán keresztül. A Váci utca déli része (a Szabadsajtó útig) még nem tartozik a forgalmas bevásárlóutcához. Ezen a részen főleg a különböző stílusban épült lakóházakban gyönyörködhetünk, de itt található például a szerb egyházközösség háza is, kertjében áll a pesti szerb templommal.

A Szabadság-hídon átsétálva felmehetünk a Gellért-hegyre és a Citadellához, ahonnan páratlan kilátás nyílik Budapestre. A hegy Gellért püspökről kapta nevét, akit a legenda szerint erről a hegyről löktek a mélybe.

A Magyar Nemzeti Múzeum a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be. Főépülete a Múzeum körúton található. A múzeum klasszicista stílusú épülete 1837-47 között épült, tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója gróf Széchényi Ferenc.

A Szabó Ervin téren található szobrot 1929-ben készítették el. A szobron Justitia hozzásimul a reménykedő Magyarországot képviselő nőalakhoz. Felirata: „E kutat hálás magyarok emelték Nagybritannia méltó fia Viscount Rothermere tiszteletére. Az ő betűje megöli a hatalmaskodást, az ő lelke megeleveníti az igazságot. 1928.”

Egy kis sétával eljuthatunk a Kálvin térre is, ahol az első fontos fővárosi református templomot is megtekinthetjük.

A régi pesti városfal a Fővám tér és a Kiskörút mentén húzódott. Egyes utcákban, például a Bástya utcánál, a Kiskörúton, a házakban és azok udvarain ennek maradványait láthatjuk.

A hidat, eredeti nevén Ferenc József hídként 1896-ban adták át. Budapesten a Duna főágán átívelő hidak közül ez a legrövidebb. Ez volt a harmadik híd, amin közlekedni lehetett a fővárosban a két part között.

A volt Fővámház épülete mára már a Corvinus Egyetem épülete lett. Az impozáns épület a Duna pesti partján található.